A 18-19. század végén-elején, az első ipari forradalom a még kezdetleges szénfűtésű gőzgép feltalálásával, majd a folyamatos gépesítéssel, gőzhajók megjelenésével indult el. Közel száz évre rá már az úgynevezett Ipar 4.0 zajlik, mely nem más, mint a negyedik ipari forradalom.
Itt már robotok végeznek bizonyos munkafolyamatokat és kommunikálnak egymással. A felügyelet azonban továbbra is emberi munka. Tulajdonképpen a gyártási technikák változása és az informatikai világ egyesülésének az alapja.
A két világ között eltelt száz év szinte semminek tűnik az elmúlt évszázadok fejlődéséhez képest, mégis ilyen rövid idő alatt olyan technikai újítások árasztották el a piacot, mellyel csak igazán kevesen képesek versenyt tartani. A folyamatos automatizálás, gyártástechnológiák követése ugyanis költséges folyamat. Ezek a változások azonban ugyanúgy hatással vannak az országok gazdaságára, mint elődjeinek.
A robotok szolgáltatása a jövő
A fejlődések során új piaci modellek jönnek létre melyek egész gazdasági ágazatokra hatással lesznek a későbbiekben. A gyártócsarnokok nélkülözhetetlen elemeié válnak a robotok, melyek segítséget nyújtanak az emberek számára. Ezzel az emberi munkaerő nem válik semmissé, inkább átalakul, ugyanis a gépek segítségével inkább új készségekkel ruházza fel kezelőjét. A termékek előállítása ugyanis gyorsabbá és precízebbé válik.
A robotok további nagy előnye, hogy kisebbek, mozgósíthatóbbak, mint az emberek. A termelésben előforduló hibákra, változásokra sokkal könnyebben lesz képes átállni egy automatizált szerkezet, mint egy emberi munkaerő. Természetesen a gyártás során ugyanúgy az ember áll majd középpontban, a robotoknak hála újabb képességekkel.
Ezeknek a folyamatoknak köszönhetően a jövőben egyre több foglalkozás és feladatkör jöhet létre, mely számos munkával látja majd el az embereket. A jövő embere tehát a robotokat társként, segítőként fogja számon tartani, képességeit pedig szolgáltatásként fogják alkalmazni.