Az ereszcsatorna olyan, mint a ház esernyője, amíg rendesen működik, észre sem veszed, hogy ott van. Csak teszi a dolgát: elvezeti az esővizet a tetőről, hogy ne ázzon el a homlokzat, a fal, és ne álljon meg a víz az alapnál.
De ha egyszer eltömődik, akkor indul a baj: pocsolyák, beázások, penész, sőt még statikai károk is jöhetnek. És mindez sokszor csak azért, mert a csatornát hónapokig, évekig nem tisztították.
Megelőzi a vízkárokat
Ha az ereszcsatorna tele van falevéllel, ágakkal, mohával vagy madárfészek-maradékkal, a víz nem tud rendesen lefolyni. Ilyenkor túlcsordul, és a falon végigfolyva beáztatja a vakolatot. Hosszabb távon ez penészt, repedéseket és bontási költségeket hoz magával.
Védelem az alapnak
A lecsorgó víz, ha nem a csatornán át jut le, a ház alapja mellett szivárog a talajba. Ez nemcsak a pincében okozhat nedvességet, hanem idővel az alap szerkezetét is gyengítheti.
Elkerülheted a jégdugókat télen
Ősszel különösen fontos a tisztítás, mert ha a falevelek és kosz ott maradnak, télen megfagyhatnak, és jégdugót képeznek. Ez plusz súlyt jelent, amitől a csatorna meghajolhat vagy leszakadhat.
Meghosszabbítja a csatorna élettartamát
A folyamatos nedvesség és szennyeződés korrodálja a fémcsatornákat, a műanyagot pedig eldeformálhatja. A tisztítás így nem csak a házat, hanem magát a csatornát is megóvja.
Jobb lesz a ház kinézete
Egy csatornából csüngő moha és fűcsomó nem éppen a “gondozott otthon” benyomását kelti. A tisztaság kívülről is látszik.
Milyen gyakran kell tisztítani?
Általában évente kétszer ajánlott: tavasszal és ősszel. Persze, ha sok fa van a ház körül, akár negyedévente is érdemes ránézni, mert a lehullott levelek gyorsan feltöltik a csatornát. Az ereszcsatorna tisztítása nem látványos feladat, de az egyik legolcsóbb módja annak, hogy megóvd a házadat a komoly károktól.
Egy kis odafigyeléssel és rendszerességgel elkerülheted a sokszázezres javításokat, és a csatornád sem fog úgy kinézni, mint egy mini dzsungel.
