Habár alig találni Magyarországon olyan családot, akiket ne érintett volna kisebb vagy nagyobb mértékben a gazdasági válság, így a devizahitelek bedőlése még mindig rendkívül negatívan érinti a hazai közhangulatot. Ebből kifolyólag a legtöbb család inkább megtakarításra állt át, és inkább beéri kevesebbel vagy kevésbé korszerűbbel, de nem szeretne ismét eladósodni.
Nem véletlen, hogy a magyar hitelállomány ma közel 30 százalékkal elmarad az uniós és a régiós átlagtól, és a jelek szerint nem várható drámai változás ezen a téren, amit mi sem bizonyít jobban más, minthogy egy közelmúltban megjelent statisztika szerint a magyaroknak alig 5 százaléka venne fel hitelt az ünnepek előtt.
Megutáltuk a hiteleket?
- Mit kell tudni a forinthitelek elszámolásától? – A hitelnet.hu megmondja
Habár a gazdasági világválság hét évvel ezelőtt zajlott le, azonban a jelek szerint a magyar lakosság szó szerint megutálta a kölcsönöket, ami a statisztika szerint ugyanakkor egy egészen pozitív, elismerésre méltó eredménnyel is járt. Lehet ugyan, hogy a környező országok némelyikében, így például Ausztriában kiemelkedően jobban élnek, mint a magyarok, azonban hiteltartozásaik lényegesen magasabbak, ezáltal sokkal inkább el vannak adósodva, mint mi. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy amennyiben beüt egy a 2008-ashoz hasonló recesszió – ami folyamatosan itt lóg a levegőben a felelőtlen költekezés és hitelezés hatására –, akkor az osztrák lakosság a sok hitel miatt olyannyira tönkremehet, hogy családok tízezrei kerülhetnek utcára, és veszíthetik el jólétüket egyik napról a másikra.
Ha csak a közép-európai régiót nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy az eladósodottság tekintetében Magyarország ma már nem az élbolyban található, sokkal inkább sereghajtónak számít, ezáltal közel 30 százalékkal, avagy több mint 2 ezermilliárd forinttal kevesebb a lakosság összes tartozása, mint az európai átlag. Ez pozitívum és negatívum is egyszerre! Pozitívum, mert az emberek relatíve biztonságban élhetnek, nem kell attól tartaniuk, hogy hitelük bedőlése miatt földönfutóvá válnak, ugyanakkor negatívum is, hiszen az emberek nem tudnak költeni, a fogyasztói társadalomban azonban fontos az, hogy minél többet költsenek, amihez hitelt kellene felvenni, de inkább nem vesznek fel és nem költenek nagyobb összegeket, ami hosszabb távon a fejlődést is korlátozza.
Erre tart a lakosság hitelfelvételi kedve
A rendszerváltás időszakában a magyarok jelentős része nem rendelkezett semmiféle megtakarításokkal, csak alacsonyan tartott kamatozású hitelekkel, vagyis az ország jelentős rész el volt adósodva, azonban a kilencvenes évek egyensúlyt próbált teremteni, így az intézkedések miatt az évtized végére 10 százalék alá tudott csökkenni a háztartások hiteleinek és pénzügyi megtakarításainak aránya. Ha csak az elmúlt 25 esztendőt vesszük, meglepő ciklikussággal ismétlődött és változott a magyarok eladósodottságának mértéke, ami az emberek hozzáállását is befolyásolta, így mind a mai napig negatív a hitelekhez való hozzáállás – hol kevésbé, hol jelentősebb mértékben. Jelenleg a gazdasági recesszió hatására egy rendkívül elnyújtott hullámvölgyben vagyunk, amelynek részeként még az elemzők sem számítanak arra, hogy a lakosság eladósodottsága megközelítse a rendszerváltás után elért minimumot.
Habár az elmúlt hónapokban növekedés mutatkozott a hitelfolyósítások, hovatovább a lakáshitelek esetében is, és bár nyilván a generációk felnövekedésével ismét helyre áll a rend, de az óriási gazdasági válság annyira tönkretett rengeteg családot, hogy senki sem számít arra, hogy néhány éven belül megváltozik a helyzet, így akár 10 évnek is el kell telnie ahhoz, hogy érezhető javulás történjen.