Tragédia a Quantum XXL Ikreknél

A srácok még csak az elemi negyedik osztályát taposták, amikor egy nap hiába várták este anyukájukat: “Ugyanolyan napnak indult az is, mint a többi. A reggeli rohanásban anya egy kicsit meg is szidott bennünket, mert este nem pakoltunk be a táskánkba, így nem maradt időnk arra, hogy nyugodtan megreggelizzünk. Nem is igazán figyeltünk rá, annyira siettünk, és akkor még nem is sejtettük, hogy ezek az utolsó percek, amit együtt töltünk vele.” – Emlékezett vissza Gábor.

Iskola után is a szokásos menetrend zajlott, várták otthon a szüleiket. És csak várták, várták. Már jócskán felváltotta a hold a napkorongot, mikor édesapjuk hazatért – a felesége nélkül. “Látszott rajta, hogy nagyon ideges. Csak annyit mondott, hogy anya rosszul lett, és be kellett vinni a kórházba.”  – Idézte fel Pityu.

Quantum XXL - Az ikreknek napokig nem mondták el, hogy édeasanyjuk elhunyt

Hosszú napok teltek el, a fiúk még sem mehettek be édesanyjukhoz a kórházba. Egy idő után apukájuk rájött, nem titkolózhat tovább: elmondta az ikreknek, hogy anyjuknak szívrohama volt, míg ők aznap iskolába voltak, és bár túlélte, de kómába esett.

Alexandrával – az akkor 14 esztendős nővérükkel – ezután minden nap rituálét ültek szüleik hálószobájában.

“Leültünk a szőnyegre, megfogtuk egymás kezét, és arra gondoltunk, hogy anyának haza kell jönnie.” – Osztotta meg a Story magazin olvasóival Gábor.

S ők gyerekként tényleg hittek benne, hogy a szeretet és az akarat képes csodákat tenni. Nem is sejtették, amit a család többi tagja már mind tudott: nincs remény. Az asszonyon már senki sem tud segíteni.

“Soha nem felejtem el azt a vasárnapot. A nővérünk már tudta, hogy mi történt, nekünk nem merték megmondani, hogy anya meghalt… Apa akkor szólt, hogy üljünk le, és elmondta, hogy anya már soha többet nem jön hozzánk haza. Borzasztó volt, és akkora sokk ért bennünket, hogy igazából fel sem fogtuk, mi történt.” – Fakadt ki Pityu.

A gyerekeknek hamar fel kellett nőnie, hiszen édesapjuknak a munka mellett a háztartást is vezetnie kellett, amibe az ikrek és nővérük is egyaránt besegített: mindenkinek meglett idővel a saját kis feladatköre, és megtanultak főzni magukra. Nehezen illeszkedtek be a középiskolába, hiszen társaikkal ellentétben, náluk másként működött a napi rutin. Emiatt többször piszkálták is a fiúkat – amely sérelmeket nagyon nehezen éltek meg.

S mint az amcsi filmekben, a tánc új értelmet adott életüknek, amiről Gábor eképpen mesélt:

 “Amikor elkezdtünk táncolni, minden megváltozott. Kinyílt a világ, egyre többen mondták, hogy jó, amit csinálunk, önbizalmat adott a tánc. Talán édesanyánk is lát most valahonnan, és tudom, nagyon büszke ránk.”