Egy olyan erőteljesen internet-orientált világban éljük mindennapjainkat, hogy a legtöbben, ha nem találnak valamit, ha nem tudják valamire a választ, akkor azonnal az internethez nyúlnak okostelefonjukon vagy asztali számítógépeiken.
Mi történne azonban akkor, ha a világháló egyik napról a másikra megszűnne létezni? Vajon honnan szereznénk meg akkor a szükséges információkat? Egyáltalán van még lehetőség manapság offline információszerzésre Magyarországon?
Offline tudakozó? Maximum az őskorban!
Kis túlzással kijelenthető, hogy amennyiben valamilyen konkrétabb dologra szeretnénk válaszokat találni, amelyek nem képezik az általános és elvárható tudás részét, akkor vissza kell utaznunk az időben néhány évet és évtizedet ahhoz, hogy hasznos információkra bukkanhassunk. Ami az első és legfontosabb ezzel kapcsolatban, hogy internet nélkül szinte fájdalmasan lassan juthatunk csak hozzá bármilyen információhoz, hiszen utánajárást, nem ritkán utazgatást igényel ez a folyamat.
Amennyiben egy kicsit szabadabban vesszük az offline információszerzés fogalmát, akkor használhatunk erre a célra különféle internetről letölthető adatbázisokat, szótárprogramokat, lexikonokat vagy például helyesírási szakkönyveket, e-könyveket. Ezek többsége akkor is elérhető, amikor nincs hálózati kapcsolatunk, így ha áram van és működik a számítógép vagy az okostelefon, akkor szabadon tudakozódhatunk általuk a számunkra releváns információkról. Nagy hátrányuk nyilván a korlátozottság, így ha zsákutcába kerülünk, akkor nem tudjuk folytatni a dolgunkat.
Szintén tágabb fogalmat jelent, ha telefonos tudakozókat használunk, amelyek szintén csak részben merítik ki az offline tudakozó fogalmát, és egyre-másra szűnnek is meg az efféle szolgáltatások, ellenben Magyarországon továbbra is találunk néhány olyan szolgáltatót, akik telefonhívás során próbálnak meg segíteni nekünk az információszerzésben.
Milyen offline megoldások léteznek az információszerzéshez?
Alkalmazzunk régi módszereket
Ha ténylegesen offline tudakozási módszereket keresünk, akkor ahhoz elengedhetetlen lesz, hogy megkérdezzük szüleinket és nagyszüleinket, hogy az ő időszakukban ez miként működött. Lényegében már ők is egyfajta információszolgáltatók ezen a téren, hiszen idősebbek, ezáltal tapasztaltabbak nálunk. Éppen ebből kifolyólag nagyon fontos, hogy információkutatásnál elsőként embereket vegyünk számításba. Családtagok, barátok, ismerősök, végső esetben hivatali személyek lehetnek a legjobb informátorok abban az esetben, ha teljesen offline formában keresnénk valamit.
Nem szabad elfeledkeznünk továbbá az offline Google-ről sem, avagy a klasszikus könyvtárakról, amelyek az internet előtti időkben a legfontosabb információs források voltak abban az esetben, ha nem hétköznapi, hanem már egyetemes dolgok után érdeklődtünk. Nyilván időigényesebb és nehezebb könyvekből keresgélni a válaszokat, ellenben nem lehetetlen, hiszen szüleink és nagyszüleink is így végezték ezt a folyamatot alig néhány évvel ezelőtt.
