Friderikusz Sándor gyerekként nem volt mintadiák

A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium ’72 és ’76 között oktatott diákjai egészen biztos jól emlékeznek az ifjú Friderikusz Sándorra. Manapság is megosztó személyiség, s ahogy egykori osztályfőnöke mesélte a Hot! magazinnak, fiatalabb korában sem volt ez másként.

Iskolatársai különcnek tartották, egy igazi csodabogárnak. Rövid úton kiderült azonban, hogy “mássága” nagyfokú tehetséget rejt. Mellette kiváló tanuló volt, és az énekben is jeleskedett. Nem sokan tudják, hogy Fridi francia tagozatos osztályba járt. Mellette pedig ő volt az iskola rádió-felelőse: a stúdió a suli betegszobájában kapott helyet, akkoriban még igen szegényes körülmények között. Sándor még is lelkes volt, és elhivatott. Fel-alá járkált a városban, vállán egy bőröndnyi nagyságú magnóval. Tanárai elmondása szerint már akkor is kiváló riportokat hozott tető alá.

Mindezek ellenére, gyakori vendég volt az igazgató irodában. Az iskola nem nézte jó szemmel, hogy hosszú hajat viselt, és hogy sokat lázadozott a rendszer ellen. Történt egyszer, hogy megelégelte az intézmény menzáján osztott ételek milyenségét, így sztrájkot robbantott ki. Az egészet teljes titokban szervezte meg, pedig majd’ 250 diáktársa asszisztált cinkosként. Amikor pedig eljött a karalábéfőzelék napja, egy lélek sem fordult meg az étkezőben. Az eset nagy port kavart, de végül nem rúgták ki, Fridi ezúttal is megúszta egy figyelmeztetéssel. – Emlékezett vissza egykori osztályfőnöke, Prostyák Magdolna. Kis csínytevése pedig meghozta az eredményt, hiszen a történtek után sokkal jobban odafigyeltek a feltálalt kínálatra.

Fridi nem volt jó gyerek

Fridi nem volt jó gyerek

Az asszony már a gimnázium előtt is jól ismerte a fiatal Friderikuszt. Ahogy mondja, nehéz gyerekkora volt, édesanyja még is igyekezett mindent megadni neki, hogy fia semmiben ne szenvedjen hiányt. Odalent a játszótéren mindig pártfogásba vette a kisebbeket, köztük Magdi néni keresztlányait is: “Betette az ikreket a hintába, és nem engedte kitúrni őket a nagyoknak!”

Fridin kívül három fiú volt csupán az osztályba, mikor bekerült. Már ifjúként is olyan ember volt, aki kitartott a véleménye mellett – amit jó látásmódjának köszönhetően nem-igen bánt meg. Miután leérettségizett, egy-egy új könyve megjelenésekor sosem feledkezett meg egykori osztályfőnökéről, mindig küldött egy példányt Magdi néninek. Az ötödik kötet után a néni is megajándékozta Sándort: vett neki egy bibliát és elküldte neki a mellékelt sorokkal: “Engedd meg, hogy én pedig megajándékozzalak a könyvek könyvével.”

Az ember nem is gondolná, hogy egy ilyen kaliberű ember mögött, mint Friderikusz Sándor, ilyen életút áll. Vajon egy rendes iskolában is megállná a helyét, mint igazgató, vagy a sok ifjú kori Sándorhoz hasonló kiskölyök elegendő borsot törne az orra alá, hogy felálljon a székből?

Hasonló bejegyzések..

Hozzászólás írása

Biztonsági kérdés: